Charlotte Bronte: Villette - Henry Hastings
Gazdag élményforrás a gyűlölet és szerelem nagy regénye, a Villette. Világhírű párjához a Jane Eyre-hez hasonlóan: „emlékkönyv” egy fiatal leány küzdelmes életének története. A főszereplő – a kitörő érzelmek és a hűvös értelem tüzében-jegében edzett jellemű félénk és mégis erős alkatú csúnyácska szegény és magára hagyott angol Miss – alakjában joggal véljük felismerni a regényes életű írónő önarcképét, s talán még több joggal csodáljuk benne a jó és rossz hatalmak csatájában mindig áldozatul vetett, de végül mindig diadalmaskodó Regényhősnő eszményképét.
http://mek.oszk.hu/06600/06646/
Toót H. Zsolt, aki a sorozat közreadásának idejében már irodalomtörténészként, prózaíróként és kritikusként is nevet szerzett magának, a Kismama magazin szerkesztőjeként indította el azt az állandó rovatát, amelyből a prózafüzér kinőtte magát.A kötet írásait az örökös nyitottság érzékeltetése jellemzi: a szerző azt jelzi, hogy az apaság élménye rendre meglepetéseket tartogat számára, s hogy ezekre a kihívásokra ő nem valamiféle pedagógiai szisztémák, hanem ösztönös megérzések alapján próbál reagálni.
http://mek.oszk.hu/00800/00888/00888.htm
Seherezád mesél, ezer és egy éjszakán át mesél az álmatlan, haragos szultánnak. Meséit akkor kezdi, amikor a szultán kertjében megszólalnak a bülbülszavú fülemülék. És a mese csak akkor ér véget, mikor fölhangzik a rigók hajnali pityegése. Ezeregy mesét mond Seherezád, de egyetlen meséje is több színnel ragyog, mint a mesék szépséges úrnőjének koronája; pedig abban olyan gyémántok csillognak, amiket Szindbád, a mesék hajósa hozott a Kígyók Szigetéről. Seherezád mesél, és amikor meséit hallgatjuk, mi is Szindbáddal együtt hajózunk csodálatos szigetekre.
http://mek.oszk.hu/03200/03210/03210.pdf
novellák..
http://mek.oszk.hu/00700/00714/00714.htm
Elza pilóta című regénye a háborútól, az örök harc világától való rettegés szorongató kiáltása a kultúra védelméért, az emberi érzelmek óvásáért. „…nem eshetek abba a gyanúba, hogy a valóságot plagizáltam… Szédületesen haladó korunkban a képzelet nem röpülhet oly messze, hogy a fejlődés pár év alatt túl ne röpülné. Megvalósulhat az örök harc világa is, rövidebb idő alatt, mintsem hinnők. De ez a könyv nem jóslat, hanem intés.”
http://mek.oszk.hu/04700/04777/04777.htm
(nagyon jó)
http://www.litera.hu/netnaplo/szebeni-andras-fotonaploja-6
Gárdonyi életében gyakran visszatér a boldogtalan szerelem ábrázolása, ez a témája e kisregénynek is
Hősei Nyéki Ábel és Kardos Eszter soha be nem teljesülő, kilátástalan szerelmük áldozatai. Nem házasodhatnak össze, mert Eszter apja végrendeletében üzlettársa fiának ígérte lányát. Eszter - bár beletörődik a kényszerű házasságba - soha nem szereti meg férjét, csak az Ábellel való találkozások jelentenek számára örömet. A férj tragikus halála után sem kerülhetnek össze, mivel Ábel, éppen Eszter kívánságára, szállásadójának leányát veszi nőül. A két szerelmes hosszú, hiábavaló kapcsolatát, tragikus elválását, boldogtalanságát Gárdonyi jó pszichológiai érzékkel, művészileg is hitelesen ábrázolja, sorsukban, boldogtalan kapcsolatukban a tragikus szerelmek lélektanának kifinomult rajzát adja.
A fordulatos, hangulatos történet ma is valamennyi felnőtt olvasó érdeklődésére számíthat.
http://mek.oszk.hu/01900/01998/
De a mély csendben egyszerre susogott a szőnyeg-ajtó s belépett Tärri.
Kék-selyem reggeli köntösben, kis piros török cipőben, hajában, mellén tele nehéz illatu jázminnal: agyégető, vérforraló nyáréjji álom. A „nyáréjji álom” köntösének uszályára lépve meg-megbotlott, amint odalépett az orvoshoz s kezét feléje nyujtá…
http://mek.oszk.hu/07400/07450/index.phtml#
A mű főhőse, Stanislaw Wokulski, elszegényedett nemesi család gyermeke. Kétkezi munkával teszi lehetővé, hogy gimnáziumi és egyetemi tanulmányokat folytasson, részt vesz az 1863-as felkelésben (az oroszok ellen) és ezért Irkutszkba száműzik. Onnan megtérve melléáll a szerencse: egy gazdag kereskedő özvegyét veszi feleségül, kitűnő üzleti érzékkel rövidesen megsokszorozza vagyonát. Mint Varsó egyik leggazdagabb embere azt tekinti fő célkitűzésének, hogy megállítsa a nemesség, az emberi értékekben gazdag, régi lengyel vezetőréteg rohamos elnyomorodását. Ezt szimbolizálja nagy szerelmének kudarca is a bábu iránt. A bábu, Izabella Lecka, egy szenátor elkényeztetett, világszép leánya. Wokulski romantikus szerelmet érez iránta, de az üres és szeszélyes nő csak akkor hallgatja meg udvarlását, amikor apja családja anyagilag tönkremegy és Wokulski pénzére van szüksége a talpraálláshoz, a luxusszínvonalú élet folytatásához. Wokulszkit elvakítja szerelme, feleségül veszi a bábut, ám rövidesen kiderül, hogy felesége csalja őt. Illúzióinak összetörése, életcéljának megsemmisülése a regény alapmondanivalóját nyomatékosítja.
A regényt kitűnő leírókészség jellemzi, figuráit sokoldalúan ábrázolja.
Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői
http://legeza.oszk.hu
http://mek.oszk.hu/03900/03932/html/
Ennek az óriási és sajátos műnek a szerzője – anélkül, hogy ő maga tudná, s akár akarja, akár nem, akár tetszik néki, akár nem – a forradalmár írók hatalmas seregéből való. Balzac egy pillanatig sem tétovázik. A maga valóságában ragadja meg a modern társadalmat. Mindenkiről letép valamit, egyesekről az illúziót, másokról az álarcot, s mindenkiben felszabadít valamit, emezekben a jajkiáltást, azokban a reménységet. Ízekre szedi a bűnt, rostjaira bontja a szenvedélyt.
http://mek.oszk.hu/04500/04511/html/
Ez annyira gyönyörű volt, hogy csak pislogok. Kerek egész. Nincs egy felesleges mondat sem. Egyetlen oda nem illő szó sem siklott be a sorok közé. Bartis Attilának tényleg elhiszem, hogy Isten nyelve a magyar.
http://mek.oszk.hu/08300/08385/08385.htm
Dickens egyik leghíresebb regényének gyerekhőse, a kis Olivér árvaházban nevelkedik, ahonnan megszökik, és egy tolvajbanda veszi védőszárnyai alá. Rengeteg viszontagság és hányattatás után végre örökbefogadja egy jószívű család, és véget vet a kisfiú testi és lelki szenvedéseinek. A regényből már számos film, sőt musical is készült, ám egyik sem pótolhatja az igazi olvasmányélményt, az érzelmektől fűtött író tárgyilagos leírását London XIX. század eleji dologházairól, a kisemmizettek és vámszedőik életéről.
http://mek.oszk.hu/00300/00368/
Olyan ez a mese, mint egy dúsan, sok színnel virító virág – írta Schöpflin Aladár. – Mikszáth, a szatirikus, az okos ember, kemény bírálója a körülötte folyó életnek, ebben a könyvében félretette szatíráját, okosságát, bíráló kedvét, s kitárta a világ elé emberszeretetének mély érzelmességét.”