Isten teremtette az embereket, az ördög a szakácsokat. –
Helmut Wandmaker
Ha az ember a rendkívüli időkben is a rendes időkből származó elképzelései szerint jár el, akkor tartozik az ördögnek egy úttal.
Csak az a természetfölötti, ami nincs alávetve megfigyelésnek.
Valahányszor tanácsokat vársz valakitől, hatalmat adsz a kezébe.
Diktátor öröme a hatalom,
Mágusé a tudás
Lucifer öröme a kétely,
Bölcseké a hallgatás.
Több ezer gyertyát gyújthatnak meg egy egyetlen gyertyáról, de a gyertya életét nem fogják megrövidíteni. A boldogság sem csökken soha azáltal, hogy megosztják.
Legyetek hűek a kis dolgokban, mert azokban rejlik erőtök.
Úgy viselkedj másokkal, ahogyan te is elvárod, hogy veled viselkedjenek.
Ha átlépsz egy határt, és nem történik semmi, a határ elveszti a jelentését. Hasonló ez ahhoz a régi találós kérdéshez, hogy ha egy fa eldől egy erdőben, ad-e valami hangot, ha senki nincs a közelben, aki hallja.
Az életünk egy hosszú könyv, lassan forgatjuk lapjait, és mindig csak előre nézünk, vajon mit hoz a titokzatos következő fejezet? Ha eljutunk a könyv utolsó oldalához, minden titok feltárul előttünk, nem érdekes többé. Kevés regényt akarunk az utolsó oldal után még egyszer végigolvasni, legfeljebb lapozgatunk benne, egyes fejezeteit, egyes részleteit kívánjuk újra átélni. De a részlet nem az egész, nem a teljes valóság. Öröm és bánat, mint a világosság és az árnyék, nyomon követik egymást.
Aki hibát akar találni, az az Édenben is talál.
Az érzelem elválaszthatatlan az embertől, de veszélyessé válik, mihelyt értéknek, az igazság ismérvének, a tett igazolásának tartják. A nemzeti érzelem, még a legfennköltebb is, a legnagyobb szörnyűségeket is képes bármikor igazolni; és a lírai érzelmektől duzzadó keblű ember gazemberségeket követ el a szeretet szent nevében.
De mi az erő, ha nincs kétszer annyi bölcsesség hozzá?
Az igazi célokat nem tudja az ember fogcsikorgatva és ökölbe szorított kézzel elérni, hanem csak nyitott kézzel. Éppoly kevéssé lehet a szelet megmarkolni, mint a nyugalmat ököllel átkarolni.
Nincs "jutalom", nincs
"büntetés" - csakis
következmény van.
Az élethez türelem kell. De a csodához bátorság kell. Az egyszerű, a csendes csoda, mikor valaki elég bátor ahhoz, hogy az életben türelmes legyen. De ez nagyon nehéz.
Tanulj meg elengedni, ahogy egy ujjadra hurkolt léggömböt szélnek eresztesz: hadd szálljon, legyen az égbolté, a felhőké. Ezt rendszerint akkor tudod megtenni, ha megpillantasz valamit, amit a léggömbnél fontosabbnak vélsz, és meg akarod fogni. Akkor a régit az útjára engeded. Észre sem veszed, hogy kinyíltak az ujjaid.