Ahol a szabadság a rend,
mindig érzem a végtelent.
József Attila (1905-1937) költő
Égető Esztert nagyszülei nevelik. Édesanyja tüdőbeteg és nemsokára meg is hal, de halálos ágyán még váltót ír alá férjének a Nagytata kontójára. Az édesapa csőd szélén álló újságja mellett újabb fantasztikus vállalkozásba fog és teljesen tönkremegy, ezután el is megy Csomorkány városából. Eszter intézetben nevelkedik, majd tizenhét évesen hazakerülve a Wismayer lányokkal, Amállal és Micikével barátkozik. Eszter felkeresi a városba visszatérő apját, aki ismét egy újságot szerkeszt, szeretné Nagytatával kibékíteni. Nagytata megmutatja Eszternek, mekkora földet fog örökölni és figyelmezteti, hogy váltót sose írjon alá senkinek.
http://www.pim.hu/object.a88e8bf9-ad52-444a-a8fd-f7fc1f84fb3d.ivy
http://www.pim.hu/object.05a2c23e-7d73-49fe-9825-5d8b40973094.ivy
A regény színhelye a nanterre-i egyetem „üvegfallal” körülvett, zárt világa. Az egyetem és az egyetemi lakótelep négy épületét egy nyolcemeletes toronyház uralja: az egyetem vezetőségének a helységei, tanácstermei. Ez a torony a diákság szemében a hatalom jelképe. A regény cselekményének időpontja 1968. március 22. Ez a nap ugyanúgy kezdődik mint a többi: a kollégium lakói felkelnek, készülnek az előadásokra, reggeliznek, szeretkeznek, veszekszenek, szakítanak, órára mennek, vitatkoznak, gyűléseznek, hangoskodnak és egyre hevesebben tiltakoznak az egyetem ósdi, elviselhetetlen rendszere ellen, végül száznegyven diák – a forrófejű forradalmi „kemény” mag – elfoglalja a tornyot.
http://moly.hu/konyvek/robert-merle-uvegfal-mogott
Az új Moravia-regény címe Orwell antiutópiájára, az 1984-re utal; csak épp az 1934 nem a jövőről, hanem a múltról fest ijesztő torzképet. A regény helyszínén, a capri szigeti panzió szecessziós kulisszái közt, a nyaraló német nácik nyüzsgésében ott téblábol nemcsak a - már-már komikusan - boldogtalan Lucio, a lét abszurd tragikumát panaszló, polgári értelmiségi, hanem Sonia, az élőhalott, emigráns orosz terroristanő is, sőt Heinrich von Kleist és Friedrich Nietzsce szelleme is. Nyugat és Kelet, Észak és Dél, régmúlt és közelmúlt: mind belefér ebbe a torzképbe |
http://moly.hu/konyvek/alberto-moravia-1934
A Hazudós című novellafüzér hősei a társadalom perifériáján élő emberek, akiknek életéből még hiányzik az igazság, a szeretet. Emberibb élet felé való tragikus sóvárgásukat ábrázolja az író mély együttérzéssel (A bűvész; A Hazudós; Eljegyzés; Mocorgó).
A hősök valahol az álom és valóság között lebegnek…
A későbbi novellákban már a Rozsdatemető munkásfigurái jelennek meg… nem irodalmi hősök, üzemen kívüli életüket ugyanaz az esetlenség, szertelenség jellemzi, mint a korábbi írások alakjait, igazán csak a munkában, az üzemben teljesednek ki.
http://www.pim.hu/object.89ba7145-f1a4-4e08-b241-653a4f818798.ivy
A szerelmek és félreértések eme klasszikus meséje a XVIII. századvégi Angliában bontakozik ki. Az öt Bennet nővér élete a férjkeresés jegyében zajlik: anyjuk megszállottan próbálja biztosítani számukra a megnyugtató jövőt valami pénzes - és lehetőleg rangos - férfiú mellett. Csakhogy a jó eszű és éles nyelvű Elizabeth szélesebb perspektívákban gondolkozik, és ebben apja is támogatja őt. Amikor Mr. Bingley, a módos agglegény beköltözik az egyik szomszédos birtokra, felbolydul a Bennet-ház élete.
http://mek.oszk.hu/00300/00317/00317.pdf
A Saját halál nagyszabású könyv. Könnyen olvasható, és szinte kimeríthetetlen. Klasszikus módszert követ: a legnagyobb dolgokról a legegyszerűbb szavakkal beszél. A köznyelv iránti szeretete ellenére a szerző sosem enged a túlzottan egyszerű fogalmazásmód kísértésének, tehát nem próbálja meg leplezni például azt, hogy van némi általános orvosi műveltsége, és hogy a filozófiai fogalmak területén is jártas. És mégsem népszerű-tudományos orvosi, és nem is filozófiai szakkönyv született, hanem nagy formátumú prózai költemény.
http://www.pim.hu/object.e833d106-2856-4499-9679-005f3a7a0069.iv
"Sárbogárdi Jolán beírta magát a magyar irodalomtörténetbe. Igaz, némi segítségre is szüksége volt ehhez, s ezt a segítséget nem akárkitől kapta. Parti Nagy Lajos hajlandó volt őt meghallgatni, instrukciókkal ellátni, sőt írói pályáját egyengetni.
Kettejük közös erőfeszítéseiből fergeteges "habszódia" született.
Mint tudjuk, a mondandó végső formába öntése végül az író felelőssége, így hát ne csodálkozzunk azon, hogy Sárbogárdi Jolán szövege itt-ott hagy némi kívánnivalót maga után a mondatszerkesztést, a stilisztikát és a helyesírást illetően. A romantikus alkatú írónőt ugyanis úgy elragadta Margittay Edina és Balajthy Dénes fiatal tévérendező szerelme, hogy "olykor" minden szabályt felrúgva kizárólag a szerelmi szálak szövögetésére fordított figyelmet. Az eredmény nem is maradt el. És hogy hol járt a kiadói szerkesztők és korrektorok esze, miközben a könyvön dolgoztak? Elmélázhattak volna a nyelv korlátlan lehetőségein és az emberi szív rejtelmein, ha nem kellett volna percenként a hasukat fogniuk a röhögéstől. Így fordulhatott elő, hogy ebben a könyvben minden, de minden úgy maradt, ahogyan az író akarta."
Sárbogárdi Jolán, alias Parti Nagy Lajos.
http://www.pim.hu/object.7b786a01-dc89-4e61-ac60-cbe766d0f1be.ivy
Köves átlagos zsidó kamaszfiú átlagos sorssal Budapesten, 1944-ben. Nem sokkal azután, hogy apját munkaszolgálatra viszik, őt is elfogják, majd bevagonírozzák és Auschwitzba, onnan pedig Buchenwaldba szállítják. Köves nem lázad sorsa ellen, nem lepődik meg, nem keres kiutat. Átmeneti barátságokra tesz szert, felnőttek és gyerekek; flegmák és rémültek, alkalmazkodók és vagányok bukkannak fel mellette a tömegből, és sodródnak el mellőle. Ő pedig csak van, és megfigyel; egész addig, míg sok véletlennek és szerencsés vagy szerencsétlen fordulatnak köszönhetően haza nem kerül. Hisz nincs olyan képtelenség, amit ne élhetnénk túl.
http://www.pim.hu/object.871f24a8-66d9-432b-a8af-b9514e2a6c9d.ivy
Aki szereti Spíró Györgyöt itt le fog gyökerezni..rengeteg könyv ,tőle.
http://www.pim.hu/object.c671108f-d244-4de2-9468-c704e3fc74f5.ivy
MÁRAI Sándor
EGY POLGÁR VALLOMÁSAI.
Márai plasztikus, az emlékezés spontán szeszélyét és a vonalvezetés céltudatosságát egyaránt érvényre juttató műve önvallomás és társadalomrajz, a lélek érzékeny rezdüléseinek rögzítése, egyúttal tárgyilagos, dokumentatív értékű valóságábrázolás.
(jó könyv)
http://cgi.t-online.hu/ilegeza/sendpage.cgi?rec=li1344
(remek könyv többször elolvastam.)
„(…) szívesen kérnék bocsánatot Polcz Alaine-től azokért a kegyetlenségekért, amelyeket az orosz katonák, később meg a szovjet pártfunkcionáriusok, a KGB-emberek műveltek a magyar földön, és másutt is. (…) Az Asszony a fronton c. regény orosz nyelvű fordításának megjelenése után talán többen érzünk majd bűntudatot. A bűntudat pedig: mégiscsak az első stádiuma a lélek nemesedésének, gyógyulásának.” (Jurij Guszev)
http://moly.hu/konyvek/polcz-alaine-asszony-a-fronton
Budapesten született 1950. április 14-én. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett 1968-ban. 1974-ben az ELTE-n matematikusi diplomát szerzett (szakdolgozatának címe:Optimum binary search trees), és egyetemi diplomáját hasznosítva a Kohó- és Gépipari Minisztérium Számítástechnikai Intézetében dolgozott 1978-ig, azóta szabadfoglalkozású író. 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
(imádom olvasni)
http://www.pim.hu/object.942135e6-4236-45cf-bd4b-24929976729a.ivy
http://www.pim.hu/object.42411B64-0A00-4ABA-9E62-ED1AB5BF7AE3.ivy
1917. október 5-én született Debrecenben, 2007. november 19-én hunyt el Kerepesen. Érettségi vizsgáját 1935-ben tette le Debrecenben, 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is: két évig szülővárosában, majd három évig Hódmezővásárhelyen dolgozott. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa 1949-ben történt elbocsátásáig.
Digitalizált művei.
http://www.pim.hu/object.2e6b6cb9-59b8-4a0d-ace7-6e05501b0642.ivy
http://www.pim.hu/object.60A209D4-4AD3-4BBA-A418-4221B5DA8FA9.ivy
Három évtizedig élt Budán az Avar utcában. A Németvölgy és Krisztinaváros jellegzetes alakja volt. Naponta találkozhattak vele a környék lakói, nemegyszer - utcai - tilinkó játékával is elbűvölte az éppen arra járókat. Mindennapos vendége volt a környék szép számú borozójának, kocsmájának. Asztalánál a művésztársak mellett helyet foglalhatott bárki, a "TF"-es hallgatótól a Déli pályaudvar "Tüzép"[4] telepének szenes emberéig.
http://www.pim.hu/object.99255c8d-73df-45c5-b3b3-471271bd2a0b.ivy
http://mek.oszk.hu/01000/01001/01001.htm
1957-ben jelent meg az Aranyketrec első kiadása, a hatvanas években további három magyar kiadás követte, s közben megjelent angol, német és szlovák nyelven is. Ifjúkori műveimet leszámítva, első könyvem volt, példányszámát tekintve kétségtelenül legsikeresebb. Bár egy elmegyógyintézet belső életéről szól, egyúttal mégis önéletrajz: annak az öt esztendőnek a története, amit feleségemmel együtt a „pusztán” töltöttem. A puszta szónak itt áttételes értelme is van, hiszen egyfajta emigrációt, önként vállalt – de a körülmények által kikényszerített – száműzetést jelent. Akikkel együtt éltem, azok is száműzöttek voltak, pontosabban számkivetettek: elmebetegek, akiket a társadalom kiközösített magából. Megpróbáltam közös sorsunkat széppé varázsolni, s ez a könyv arról szól: a varázslat sikerült.
http://moly.hu/konyvek/benedek-istvan-aranyketrec
Az 1900-as évek elején az álmos Ókanizsán Dávid Veronika, az emancipált eladókisasszony saját romantikus regényét írja munkahelyén, a könyvesboltban, amikor a lábai elé zuhan a városka bolondja, Vili – egy késsel a hátában. Zsebében egy kitépett könyvlap, rajta egy Ady-vers: A fekete zongora. A békés kisváros élete természetesen fenekestül felfordul, és a szerb rendőrkapitányból és a városi orvosból álló tapasztalatlan nyomozócsapatba bekönyörgi magát Veronika is, aki persze mindig mindent jobban és hamarabb tud, mint a hivatalos közegek. Az ügybe belekeveredik a plébános, a pincérlány, a kőművesmester, a rabbi, a kéjnő, az apáca és a zsidó kereskedő, sőt Veron még Szegedre is elutazik, ahol magát Ady Endrét hallgatja meg egy felolvasóesten, közben pedig a hullák egyre csak szaporodnak…
Baráth Katalin remekbe szabott regénye kiváló érzékkel jeleníti meg a boldog békeidőket; stílusa és humora miatt Bohumil Hrabal olvasói fogják szeretni, eltökélt nyomozója, Dávid Veron miatt pedig Agatha Christie rajongói fogják nagy élvezettel forgatni a regényt, amely kibővített, végleges változatban és két novella kíséretében kerül végre a széles olvasóközönség elé."
http://moly.hu/konyvek/barath-katalin-a-fekete-zongora
A szerzőt, Bródy Sándort nem kell bemutatni. Stílusa lebilincselő, nyelvezete mai füllel is érthető és szép. Minden irodalom iránt érdeklődőnek kötelezően ajánlott a kötet, mely olyan (összesen huszonegy) történeteket tartalmaz, mint a „Kisasszony, gondolja meg”, a „Negyedik feleség”, „Lizzie Barton”, vagy éppen a „Mese a hű asszonyságról”.
http://www.akonyv.hu/klasszikus/brody.htm
http://mek.oszk.hu/00600/00626/
Arany János, Petőfi mellett a legnagyobb magyar költő, szül. Nagy-Szalontán, Biharmegyében 1817 márc. 2., meghalt Budapesten 1882 okt. 22. Szülei: Arany György és Megyeri Sára, ref. vallásu földmivelők voltak; vagyonuk egy kis nádas házból és kevés földből állt. A nemzetség, melyből származott, eredetileg nemes volt, de később jogaitól megfosztva, bár a nemeslevél birtokában, per útján se birta többé visszaszerezni kiváltságait, mert erdélyi fejedelemtől, I. Rákóczi Györgytől nyerte volt. V. ö. Márki Sándor: A nagyfalusi Arany-család. (Századok 1879). Rozványi Gy.: N.-Szalonta története (1870).
http://mek.oszk.hu/00500/00596/html/
Regény.
http://mek.oszk.hu/01300/01339/01339.htm
A szerző egyik legnépszerűbb regénye egy 12. századi angliai városkában, Kingsbridge-ben játszódik, a történet a katedrális építése körül bonyolódik, melyért a Benedek-rendi szerzetesek küzdenek szinte az egész világgal és még saját, féltékeny egyházukkal is. Mindez egy polgárháború közepén, körülöttük vér, ármány és szerelem.
A könyv oldalain középkori világ kel életre, amely színes, mint egy festmény, és mozgalmas, mint egy jó film. Olvasása közben belemerülünk a háború borzalmaiba, átélhetjük a zsarnokok önkényeskedéseit, a kínzásokat, a gyilkosságokat és a szerzetesi élet keserveit.
http://moly.hu/konyvek/ken-follett-a-katedralis
Az idők végezetéig A katedrális folytatása: ugyanabban az angliai városban, Kingsbridge-ben játszódik a történet kétszáz évvel később, a 14. században. A szereplők a katedrális építőinek leszármazottjai, akik ugyanúgy küzdenek az élettel, mint elődeik. Az Európán végigsöprő pestisjárvány a hajósok, kereskedők közvetítése révén felüti fejét az angliai kisvárosban is, s éveken keresztül változatlan erővel tombol, szedi áldozatait. A Benedek-rendi kolostor ispotálya az egyetlen hely, ahol a halálos beteg emberek menedéket kaphatnak. A járvány közepette sem állhat meg azonban az élet: meg kell erősíteni az életveszélyessé vált hidat, a katedrális megroggyant tornyát helyre kell állítani, s az elöljáróságnak és a céheknek biztosítaniuk kell a város megélhetését. Gyilkos indulatok, testvérharcok, árulások, minden nehézséget áthidaló szerelmek közepette zajlik az élet Kingsbridge-ben. Ken Follett megint remekelt: olyan művet kínál olvasóinak, amely egyszerűen letehetetlen – egy hatalmas ívű történetet filmszerűen pergő cselekménnyel.
http://moly.hu/konyvek/ken-follett-az-idok-vegezeteig
Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. Az Ótestámentumban Ábrahám álmodik, a próféták látásai se egyebek álmoknál. Da-Niel (Dániel) próféta például "meglátta" az elmúlt világháborút, és annak végét pontosan jövendölte. Valamennyi bibliai próféta álmodik a Megváltóval.
http://mek.oszk.hu/00700/00756/html/
........
Ebben a regényben két késõbbi regény jelzi valamikori születését, a még irónia nélküli antik világ ábrázolása és Melinda személyében az öregek világát nem vállaló ifjúság könyve, a leendõ Mózes I. 22. Szerettem írni, vonzott az ábrázolható alakok sokfélesége, Anyuci, a sunyi, Somos Aranka, a tisztaság megszállottja, Nóra és persze Elek is, aki gondosan mérlegel ötvenhatban s az utca helyett az otthon biztonságát választja, mert nem érdemes dönteni szerinte, míg a dolgok véget nem érnek.......
Jó könyv....
http://moly.hu/konyvek/szabo-magda-a-danaida
A szlovákok lakta magyar faluban játszódó naplóregény az első világháborútól a szlovák nemzeti ébredésen, a magyar Tanácsköztársaságon és a második világháborún át ível, és utolsó szereplőjének sorsával eljut a közelmúltig. A megcsalt, de megbocsátó, a politikában is esendő Osztatní András „feljegyzési könyvecskéjébe” halála után „beleír” felesége (és talán féltestvére?) Palkovits Mária Jadviga. A két kéziratot egy harmadik „kéz”, az asszony második fia szerkeszti egybe, együgyű, reflektálatlan, ám értelmező szándékú jegyzeteivel ellenpontozva szenvedélyüket. Szerelem, kiszolgáltatottság, árulás és a huszadik század végzetszerűségei irányítják a szereplők sorsát a nagy nyelvi leleménnyel megírt regényben.
Jó könyv..2 x is kiolvastam:)
http://moly.hu/konyvek/zavada-pal-jadviga-parnaja
Félelmetesen kemény kiképzés, köznapi gondok, könnyű kalandok, forró szerelmek, hátborzongatóan véres csaták. Leon Μ. Uris könyve nem méltánytalanul szerepelt oly hosszú időn át a nyugati bestsellerlisták élén. Regénye az amerikai tengerészgyalogság második világháborús csendes-óceáni harcainak színterére kalauzolja el az olvasót. Hősei a 6.tengerészgyalogos ezred – gúnynevén a Nyalókás Hatodik – katonái olyan világban élnek, amelyről mindeddig kevés fogalmat alkothatott a magyar olvasó. Uris valósághű közelségbe hozza a tengerészgyalogosok mindennapjait. Művét joggal nevezték „kemény" regénynek. Pompásan szórakoztató, élvezetes olvasmány.
jaj de nagyon jó könyv.
http://moly.hu/konyvek/leon-uris-meghalsz-tengeresz
http://moly.hu/konyvek/marai-sandor-romaban-tortent-valami
Rideg Sándor regénye ma már klasszikus, és mint ilyen, kortalan is, hisz sok nemzedék felejthetetlenül mulatságos élménye. Regős Bendegúz, tíz év körüli tehénpásztor-gyerek története a magyar kópéregények sorába tartozik, s közvetlen rokonságban áll Lúdas Matyival, Ábellel, Uz Bencével és Kakuk Marcival. Ez a szókimondó, csavaros eszű, afféle népmesei suttyólegény is mindenki eszén túljárva szerzi meg az elégtételt a rajta esett apróbb-nagyobb igazságtalanságokért.
Bendegúzt az anyja szolgálni adja egy „világvégi” bakterházba, valahol Monor és Vecsés között. A fiú lassan ismeri ki az idegen világ csalárdságait, de természetes eszére támaszkodva öntudatlanul is fölébe kerekedik környezetének. Nincs benne szándékos rosszindulat, de gazdáit, különösen az úrhatnám ténsasszonyt olyan parádésan, szívet-lelket gyönyörködtetően teszi csúffá, hogy az olvasóban mélyről, lelket felszabadítóan tör fel az elementáris nevetés.
A kultuszregényből kultuszfilm is készült, és a színház is felfedezte magának.
http://www.faustus.hu/wp-content/uploads/rideg_sandor_-_indul_a_bakterhaz.pdf
(jó könyv...olvastam)
Szerb Antal szépirodalmi fő műve A Pendragon legenda. Meghatározhatatlan műfajú próza: egyszerre krimi, rejtélyes legenda, történelmi regény, ismeretterjesztö írás és mindezek felszabadult humorral írott paródiája. A főhős, az író önparódiájának is tekinthető Bátky János a British Museum könyvtárában XVII. századi angol misztikusokat kutat, majd meghívják a híres Pendragon család kastélyába, ahol izgalmas, sőt életveszélyes kalandok során találkozik a világ legrokonszenvesebb orgyilkosával, valamint számos kísértettel, megismeri az angol rózsakeresztesek történetét, és egy örökségért folyó bűntényben is megpróbálják felhasználni.
A szatírikus regény 20. századi antiutópia. A prófécia úgy tűnik fel, nem teljesült. Ám ha elővesszük nem is túl régi történelmi tapasztalataink emlékeit, és a ma is bőven tenyésző diktatúrákról szerzett tudásunkat, mindjárt kiderül, hogy Orwell jóslata minden apró részletében bevált.
A regény egy olyan rendszerről szól, mely kizárólag a hazugságra és a terrorra épül. Az emberek általánosságban háromféleképpen viszonyulnak hozzá: szenvednek tőle, de tudják, hogy a lázadás eleve lehetetlen, így apatikusak; szenvednek tőle szellemileg jobban mint fizikailag, és fellázadnak, tudva, hogy biztosan belebuknak; végül vannak olyan ostobák, akik nem szenvednek tőle, így hisznek benne. Az irányítók, a Belső Párt tagjai természetesen egészen más világban élnek. A történet főhőse a halálba induló lázadók csoportjába tartozik. Egyike a sokszáz hivatalnoknak, akik a hivatásszerű történelemhamisítást végzik. Először csak naplót ír, maga sem tudja kinek, mi célból. Fokozatosan egy szerelem erősokszorozó adományával jut el addig, hogy többé nem azt kutatja, mi volt régen, mit hamisított meg a diktatúra, és hogyan működik az egész világra kiterjedő zsarnokság, hanem azt, hogy miért, kinek és mi öröme telik ebben. A bukás elkerülhetetlen, de nem is a testi kínzás bemutatása a legsokkolóbb, hanem az a kegyetlenség, ahogy módszeresen elpusztítják a lélek önállóságát és a személyes érzelmet, s a fogoly nemcsak addig jut el, hogy szabad akaratából belátja a 2+2=5 igazságát, nemcsak szerelmét tagadja meg, de módszeres önneveléssel ráveszi magát arra, hogy őszintén szeresse a Nagy Testvért.
A sok utalás és párhuzam nem könnyíti meg az olvasó dolgát; nyomasztó légköre, a vallatások brutalitása el fog rettenteni sokakat. De nemcsak érdemes elolvasni, hanem kell is.
Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői
http://legeza.oszk.hu
http://mek.oszk.hu/00800/00896/00896.htm
Nagy idők nagy embereket kívánnak. Vannak szerény, fel nem ismert hősök, akiket nem dicsőít a történelem, mint Napóleont. Jellemrajzuk elhomályosítaná még makedóniai Nagy Sándor dicsőségét is. Manapság, a prágai utcákon járva, találkozhattok egy ütött-kopott férfival, aki maga sem tudja, milyen jelentős szerepet játszott a mostani nagy idők történetében. Szerényen megy a dolga után, nem zaklat senkit, és őt sem zaklatják interjúért az újságírók. Ha megkérdeznétek, hogy hívják, egyszerűen és szerényen így felelne: "Švejk vagyok..."
http://dydudu.hu/konyv/regeny/hasek/svejk/01.htm
http://mek.oszk.hu/01800/01872/01872.htm
http://moly.hu/konyvek/h-g-wells-a-lathatatlan-ember
Miközben a brit titkosszolgálat borzongatóan izgalmas mesterkedései zajlanak Indiáért és Ázsia belsõ területeiért, ez a regény felöleli szinte egész India szellemiségét, s a benne zajló életet úgy mutatja föl nekünk mint a boldogulás legsikerültebb és legtartósabb példáját. Az ebben a világban élõket (minden rendû és rangú embereket, isteneket, szellemeket, állatokat, növényeket, vizeket, hegyeket) önfeledt, olykor szenvedélyes játszótársaknak látjuk, akik soha nem tudnának jobbat elképzelni annál, mint amit éppen csinálnak.
http://mek.oszk.hu/02200/02285/02285.htm
Szeredy Dani motyogott valamit az orra alá, ahogy álltunk a Lukács fürdő tetőteraszán, a kőpárkánynak támaszkodva, s néztük a sok napozó civilt. Mindig nagyon halkan beszélt, de én azért mindig értettem, hogy mit mond. Ezt már mondta egyszer, amikor fölfelé jöttünk a rossz kis lépcsőkön. Feleltem is rá valamit, szuszogva. "Hm? Hm..." - ilyesmit. Félórával ezelőtt pedig lent, a medence szélén azt mondta, hogy kutya meleg van.
Szanitécekből, műszakiakból, postásokból és hasonló marcona legényekből álló légiós különítmény, az Első Számú Legvegyesebb Brigád vonul ismeretlen célja felé a sivatagban, élén Gorcsev Ivánnal, nyomában a fél idegenlégióval. Miért hagyta el alig két év elteltével gyönyörű feleségét és kisfiát a tizennégykarátos autó történetének főhőse? És mi köze az ügyhöz Sába Királynőjének? A titkokkal teli, lehengerlő humorú légiós kaland rejtélyét főhősünk Párizsban oldja meg, és ebben kulcsszerep jut Vanek úrnak, továbbá az ott élő fiatal, bohém magyar művészkompánia egyik-másik tagjának.
http://www.kundk.hu/konyv/RJ/vanekurp.htm
http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/p-z/rejtoelet.htm
Rejtő könyvek.